Torla a Pireneusok spanyol oldalának szívében fekszik, közel a híres Ordesa-völgy bejáratához. A túrázók nagy része oda igyekszik innen, illetve sok-sok kanyontúra indul a kopárabb elnyújtott laposabb hegyekben nyílt szakadékok közé.

Reggel kicsit körbesétáltunk a helyen. A középkori érzést kicsit rontotta, hogy pont árufeltöltés volt a település egyetlen sétálóutcáján, és ezért teherautókat kellett kerülgetni. Reggeli az erkélyen, a Monte Periedo csúcsai felé bámulva, majd kímélő, aszfaltos mászás 1400 méterre, Fanlo, a hágón fekvő üdülő-magazin faluba. A szédületes panorámájú ebédlő helyen megismerkedtünk Phd. Barry Goldstein seatle-i gleccser-geológus hippi professzor biciklistával. Egy órányi csevely után, mely a hetvenes évek eleji kanadai többhónapos kerékpártúrákat is érintette, legurultunk az egyik kanyonba. A rekreációs nap részeként egy órás gyalogtúrát is tettünk egy kirándulóhelyen, egészen a víz közeléig ereszkedve.

Estére L’Espuna nevű település egyetlen szállodájába értünk, ahol fontos információval lettünk gazdagabbak. Tudnillik, hogy Dávid jól hallotta napközben, és valóban egy vaddisznó csörtetett el mellette. Igen sok él a környéken, ami egyben a helyi gasztronómiát is jelentősen befolyásolta. Szerencsénkre, a vendéglátóinknál épp minap került puskavégre egy ideális példány J. A hatalmas tálnyi (45 centis pizza méretű) vaddisznósült mellé köretet se hoztak, csak egy kis savanyuságot, meg vörösbort. Teli hassal, egy kicsit lazább nap után dőltünk ágynak abban a tudatban, hogy másnap keményen meg kell fizetni a mai könnyebb útért. (kb. 50 km, 700 szint)

A nap elején erdei úton másztunk fel egy füves, 1500 méter körüli hágóba. Majd tovább a kövecses úton, míg némi szintet vesztve, majd újra mászva átértünk egy másik hágóba. Utána már inkább lefelé haladtunk. Eleinte rázós úton, majd hálás singletrack-en, végül kellemes aszfalton. Újra 800 méteren voltunk. Már délután lett, és még előttünk volt erre a napra két újabb 1400 körüli hágó, ami ráadásul útközben három lett (egyet az autós térkép nem jelzett).

Szép, meleg időben, fáradtan haladtunk az aszfalton egy kanyonban kissé fölfelé, gyakran településeket is érintve, majd mintegy 20 kilométeren át meredeken felfelé, majd még 18 kilométeren keresztül lefelé Pont de Suert kisvárosig. Ezen a napon 89 kilométert, és 1600 szintet tekertünk. Itt már a túra utolsó éjszakáját töltöttük.  Innen már az ötnapos túra hatodik napja következett, ami voltaképpen csak a vasútállomáshoz tartó, mintegy 50 kilométeres bringázást jelentette. A magas hegyeket mediterrán dombokra cseréltük. Déli irányba, egy alacsonyabb hágón át lassan ereszkedtünk a folyóvölgyben, mígnem elértük La Pobla de Segurt. Itt megvártuk a vonatot, majd pár órával később már Barcelona belvárosában vacsoráztunk.

Nap 4. Torla - Sarvise – Fanlo - Laspuna (kb. 50 km, 700 m szint)

Nap 5. Laspuna – Viu – Senz – Castejon de Sos – El Pont de Suert (89 km, 1600 m szint)

Nap 6. El Pont de Suert  - Senterada – Pobla de Segurt (51 km, 500 m szint)

Udvardy Dávid fotói. Még több kép itt.