A képen kollégám és barátom, Tamás látható, aki egy kellemes április végi napon leszervezte, hogy két teszt géppel nekivágjunk a Dunakanyarnak. Azonnal elfogott a lekesedés, hogy egy egész napot tölthessek egy ilyen bringa nyergében foteljában. Úticélul első körben a dunabogdányi halsütödét választottuk, majd Visegrádon át felmentünk a Pap-rétre, aztán vissza Budakalászra.

Elsőre elég bizonytalanul karikáztam aztán szép lassan kitárult előttem a rekumbensezés különleges világa. Számomra nem is a felfoghatatlan kényelem vagy a szokatlan gyorsaság volt a legérdekesebb, hanem, hogy sokkal jobban befogadhatóvá válik a táj a fekvőbicikli üléséből: nem lefelé néz az ember, mint a hagyományos, sportos testtartású bringákon, hanem előre és felfelé. Ezáltal sokkal szélesebb a látótér, könnyebb elmélyülni a látnivalókban, az egész kerékpározás meditatívabb jellegű lesz tőle, amire jól ráerősít a TV-fotel kényelmű, fejtámlás ülés. Volt, hogy attól féltem, bealszom tekerés közben -  autóvezetés alatt (és számtalan egyéb helyzetben) sikerült már, akkor miért ne menne biciklin? A túra második felére jöttem bele annyira a mástípusú mozgásba, hogy a lejtőn már kisebb farolásokat is megengedtem magamnak. Ha még kicsit gyakorlok, talán mentek volna az ugrások is..

A klassz nap végén csak egy kérdés maradt bennem: mikor lesz nekem annyi szabadidőm és pénzem, hogy egy másik hobbit is üzzek a montizás mellett? 

Nézzük a két cangát részletesen: az enyém egy felsőkormányos, tajvani gyártású TW-Bents Elegance volt. Ez egy alsóbb árkategóriájú reku (kb. 380k HUF), elöl-hátul lengéscsillapított, amire baromira szükség is van, tekintetel arra, hogy a talaj egyenetlenségei sokkal direktebben hatnak itt, mint egy olyan biciklinél, ahol akár ki is állhatok a nyeregből. A Shimanó XT váltás és Avid BB5 fékek ismerősek lehetnek a közepes bolti montikról - ezek nem győztek meg túlságosan, de nem is miattuk jöttem. Ez a reku egy kompromisszumos darabnak tekinthető: közepes tengelytávú, ezért kis gyakorlással jól lehet vele kanyarodni. Az ülésmagasság már inkább alacsony, de még nem lowrider. Az aerodinamikája ennek az ülésmagasságnak már remek (erősen hátra is van döntve az ülés), de mégsem alúlról kell nézni benne a suzuki-alvázat. A geometriája szempontjából fontos adalék infó, hogy hátul 26-os, elől meg 20-as keréken gurultam. Összeségében remek belépő reku, amit semmi sem bizonyít jobban, mint hogy azonnal beleszerettem, és elkezdtem tervezgetni, hogy egy ilyen darabbal bővítem majd egyszer a garázst.

A másik reku egy AZUB Mini volt, cseh gyártmány, az enyémmel ellentétben elöl-hátul 20-as kerekekkel, XT váltóval és Tektró fékekkel (brrr..). Ez alsó kormányzású, ami ránézésre kevéssé volt szimpi, de később amikor kipróbáltam, akkor el kellett ismernem, hogy ez a király érzés! A kezeimet nem kellett magam előtt tartani, hanem egyszerűen a csípőm mellett pihentetve kormányozhatok. Mindössze azt kell megszokni, hogy hiperérzékeny a kormány, a legkisebb mozdulatra is éles kanyarral reagál. Itt kicsit magasabban és egyenesebb derékkal ültem, illetve baromira hiányzott a fejtámla, ami számomra az egésznek ezt a meditatív jelleget adta. Persze ez is ment mint a golyó (az okosok a reku esetében egy +20% körüli teljesítménytöbbletet tartanak számon).

Mindezek a bringák kipróbálhatóak (bérelhetőek) a budakalászi Annyira Más Bringaboltban. Infó: www.ambringa.hu. Köszönjük a kedvezményes bérletet!