Fred, az új túrabringa
Kedves Olvasók, régen áhított pillanat jött el. Éveken át tartó ad-hoc megoldások után, idén elkészült egy olyan expedíciós túra bicikli, mely már teljes egészében a hosszú és nehéz túrák igényei szerint lett megalkotva.
.JPG)
Lehet persze, hogy túlzásnak hangzik a "megalkotás" kifejezés - azonban közel fél év tervezgetése, megfelelő alkatrészek keresése van mögöttem. És mivel valami olyasmi jött létre, ami szinte páratlan a maga nemében, ezért talán ennyi fellengzősség még elfogadható.
Mik is voltak azok a szempontok, amiknek meg kellett felelni?
Először is persze a túrán várható útviszonyok felől kell megközelíteni a kérdést. Mivel a túránkjainkon nem egyszer fogunk vad terepezésbe, ezért nyilvánvaló volt, hogy egy mountain bike lesz csak megfelelő. Azonban a montik manapság természetesen elöl-hátul lengéscsillapítottak. Mi is sokat bringázunk teljes telós gépekkel, illetve az eddigi hosszabb túrákat merev hátú, elől csillapított vasakkal tettük meg - és mindig le is amortizáltuk az aktuális rugós villákat. Tehát megfogalmazódott már korábban: a teleszkópokat néha jobb otthon hagyni.
Ha a kerékpáros makacsul nemet mond a rugóutak csábításának, akkor olyan vázat kell szerezni, ami rugózás nélkül is valamiféle csillapított érzést ad, illetve ami a lehető legjobban veszi a terep akadályokat. Aki ismeri a régi stílust, az tudja jól: a cr-mo ötvözetből készült acél rugalmasabb, mint az alumínium. Aki ismeri pedig a legújabb stílust, az már hallott róla, hogy a 29-es montik könnyebben gurulnak át a köveken, kátyukon, és más egyenetlenségeken.
A Pireneusokba idén Cseltom egy hasonlóval jött, így volt lehetőségem jobban megismerni egy ilyen 29-es szerkezetet. Ezért lett az új túra bringa alapja egy 29-es kerékméretű acél váz. Azonban ezt eldöntve még nem oldódott meg, hogy melyiket is válasszam. Kies hazánkban természetesen nem lehet kapni semmilyet. Innen az események tehát a virtuális térben folytatódtak.
Hamar kiderült, hogy ilyen típusú vázakat mindössze pár cég gyárt. A túrázásban nagyon elterjedtek a cromoly acél vázak, ezzel még nem lett volna baj. Azonban a távoli országokba induló túratársak általában a jobb minőségű utakat preferálják (főleg a sok poggyász miatt), ahol a hagyományos 26-os kerekek remekül funkcionálnak. Kifejezetten off-road túrabringa is van a piacon pár: ezeket a hatalmas 29es kerekekről és a csomagtartó rögzítésre használt szemekről lehet felismerni. Reálisan elérhető áru (szériában gyártott) vázakat hosszas kutatómunka után is már csak a Salsa, Surly és Rocky Mountain kínálatban leltem. Illetve az On-One nevű kis angol gyártónál. Ez utóbbi kivételével a felsoroltak mind hamar kiestek a rostán. A Salsa Fargo nem tud abroncs féket fogadni (nem akartam a bringára nehéz és karbantartás-igényes tárcsa féket), a Surly Karate Monkey (állítólag egy tank) csak csúszópapucsos változatban létezik, ami inkább a Rohloff vagy singlespeed konfigurációt támogatja, mint a hagyományos láncváltósat. A Rocky Mountain Hammerjét nem árulják már, akinek viszont van, az úgy tűnik semmi pénzért nem adná el. Még felmerült a Kona Smoke 2-9 és a Marin Muirwoods, ezeket azonban csak kisebb kompromisszumok árán lehetett volna mountain bike használatra átalakítani.
Ezért nem volt vitás, hogy végül az On-One Inbred 29 lett az én választásom. Nagyjából két hónap hezitálás után egy tavaszi árengedmény akció napján bele is vágtam a vásárlásba. Innentől már csak a postást kellett várni.
Hogy lett ebből aztán igazi bicikli? Honnan lett hozzá villa? Milyen rajta a váltás? Íme itt van tételesen a bringa felszereltsége. Ahol szükséges volt, ott magyarázatokat adtam, hogy miért pont az, ami.
Villa: Kona P2 445 mm cromoly. Az USA-ból jött, mert Európában már nem találtam V-fékes 29er acél villát. Mindössze 30 dollár volt, plusz a szállítás.
Váltás/hajtás: Shimano XT nyolc fokozatú vintage. A nyolc fokozat a tartósság miatt volt fontos. A 9 vagy 10 fokozatos rendszereket csak a láncszemek vastagságának csökkentésével tudták elérni, ezért az gyorsabban kopik. A váltót SunRace pozicionálatlan (!) hüvely ujj váltókarral fogom kezelni. Tudjátok, ez a klasszikus kis kar a kormány tetején. Sose fog elromlani, egyszerű, mint a 100as szög. Ez is az USA-ból jött. SRAM lánc és fogaskeréksor. Truvativ Blaze hajtókar - alig 100 grammal nehezebb, mint a Stylo vagy X7, X9 kategóriák, viszont nem egy elérhetetlen árú alkatrész.
Fékek: Avid SD7 V-fékek. Egyszerű, könnyű, remélem tartós is. A tárcsafék nekem sose volt a kedvencem. A Stumpjumperen elvagyok vele (bowdenes), de azért mindig kell rajta valamit karbantartani épp.
Kerekek: Mavic A119 felni. Duplafalu 700C, nem versenyzői szint, és nem is vészesen nehéz. WTB Nano Raptor 29x2.1. gumik. Vegyes használatra, aszfalton is elvileg jó lesz, mert sürű középső mintázatú. Vettem egy Continental Contact Extra Light trekking gumit is, az 28x1,5. Edzéshez február-márciusra, és családi jellegű kirándulásokra. Ez kevláros gumi, csak 500 gram darabja. Igazi könnyű szaladgáló.
Kormány és stucni a Truvativ Stylo sorozatból jött. Könnyű, masszív oversized darabok. Ergon markolat került rá, állítható rövid szarvval. Ezek mind éppen nem olcsó cuccok, de kénylemi és ergonómiai szempontból a hosszú túrákhoz igen fontosak. Későbbre tervezek spéci túrakormányt is, de majd ezt még meglátom.
Pedál az Exustar-tól jött. Olyan pedált kerestem, ami félig SPD, de a másik oldalán egy teljesértékű trekking pedál. Ez pedig elég ritkaság. Vannak ilyen termékek a piacon, de a népítélet sokszor kiemeli, hogy a trekking rész könnyen csúszóssá válik, ha nem a hagyományos karmos felületű. Illetve elég kövérek is ezek a példányok, fél kiló körüliek. Az Exustar PM-86 ezzel szemben 320 gram mindössze, és kifejezetten erős konstrukció, jól működő patentekkel. Árban hasonló, mint a nála 20 dekával nehezebb Shimano.
Középcsapágyként egy FSA Orbit XL II került beszerelésre. Állítólag örök darab, ipari kivitel. Majd az élet eldönti.
A végeredmény pedig? Egyszerű, massziv bringa, mindössze 11,6 kiló. Még kerül rá majd egy csomagtartó is, és akkor kicsit több lesz. Fontos kiemelni, hogy ez a bringa csak most született. A váz, amit választottam sokféle képpen felszerelhető. Ötödik vagy tizedik szülinapjára kapja meg majd a Rohloff kialakítást. Egyszer majd lehet, hogy még átszerelem tárcsafékesre (ha kicsit fejlődik a technika), vagy rárakom a túrázók kedvencét, a Magura 33-as hidraulikus abroncs fékét.
Ha netán átnyergelek öreg koromra a cyclo crossra, akkor felugrik rá egy drop bar. Vagy ha aszfaltos túrákat akarok tenni a családdal a folyóvölgyekben, akkor egy kerékcserével, monti helyett trekking bringa lesz.
Most mindenesetre először kicsit meghajtom a környező hegyekben (remélem Stumpy nem sértődik meg), aztán elkezdünk felkészülni egy igazi közös expedicióra - erről a részletek még később.
UPDATE:
Cseltom, az Öcsém, és én felavattuk a gépet. A Nagy-Kopaszra tekertünk fel.Igazán klassz délutáni bringázás volt. A tapasztalatokról majd később, még kicsit próbálgatom majd az Inbredet, mielőtt véleményezem.
