Svájci csokoládépapír-bringázás II. – Zinal-völgy
A Nufenen hágónál elkövetett ordas nagy bringázástól fellelkesülve Wallis tartomány szívébe, a négyezresek kellős közepébe, Zinal völgyébe vettük az irányt. Zinal a híres zermatti völgy szomszédja, hasonló természeti szépségekkel büszkélkedhet, annál azonban jóval kevésbé felkapott, nem kell moszkvai milliárdosokkal vagy a Beckham-családdal megosztani az ösvényeket.

.jpg)
Ez egy rovid poszt lesz csak, mert ugyse lehet leirni, milyen ez a hely.. Illetve talan le lehet, es ezt mar elottem sokan meg is tettek. Koncentraljunk most a biciklis vonatkozasara a dolgoknak. Kezdodott minden a szornyu fustkodel Delhiben - Budapest ehhez kepest hegyi levegoju. 30 kilometert tekertunk a repterrol, mig bejutottunk az allomasra, ahol szep lassan kiderult -mikor mar a peronon alt a vonat - hogy adminisztracios hianyossagok miatt nem viszik el a bringainkat. Oriasi rohangalas irodarol irodara, vitatkozas a vasuti burokratakkal.. Bringak nelkul mi se mentunk, csak egy nap kesessel. A bicopkat vegul feladtuk, jol osszefirkaltak oket alkoholos filccel (bocsi, draga ocsem), es most varjuk, hogy valoban megjonnek-e. 
Bár nem tartozik szorosan tárgyunkhoz, alant megosztanám veletek Mont Blanc-mászós élményeimet. Egy 4000 méter felett eltöltött hétvége után a biciklizés is jobban megy! 

A képen kollégám és barátom, Tamás látható, aki egy kellemes április végi napon leszervezte, hogy két teszt géppel nekivágjunk a Dunakanyarnak. Azonnal elfogott a lekesedés, hogy egy egész napot tölthessek egy ilyen bringa
A fesztiválon való részvételbe tavaly is belefért egy bringázás - most pótlom a beszámolót, hátha valaki ez alapján kezdené el tervezni a következő napokat. Rövid leszek, és sajnos saját fotók sincsenek. (Helyette pár adrenalin dús kép a parkból